Volt idő,mikor azt hittem, mindent úgy tettél, ahogy helyes volt. Semmi rossz dolog, semmi hazugság, asszem akkor valahogy magamon kívül voltam, vagy nem is tudom. Szóval, mikor arra az időre gondolok, mikor majdnem szerettelek, de te megmutattad, milyen is vagy valójában, akkor csak nevetek magamon. :)
Persze,sajnálom is magamat. De megköszönöm az Istennek,hogy elszúrtad. Hogy ismét megtapasztalhattam valami újat. És hogy túl lehetek ezen is. Jó visszatekinteni erre is.
Az volt a baj,hogy valaha annyira akartalak, de ebből elegem van. És őszintén most már biztos,hogy nem te leszel a legjobb dolog az életemben. De remélem, neked én lehetek egyszer a legjobb dolog az életedben, amit olyan könnyen el tudtál engedni...
Azt mondom, neked is fáj, de őszintén kit érdekel? Nem érdemled meg, hogy sírjak miattad, valószínűleg ezért sem miattad jönnek a könnyek, hanem magam miatt. Még mindig hihetetlen, hogy volt olyan idő,hogy majdnem szerettelek. De Isten tudja, hogy valahol vár egy másik hely, egy másik idő, egy másik világ, egy másik élet. Szóval köszönöm neki,hogy megtaláltam a jót is a búcsúzásban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése