2013. június 23., vasárnap

How long must you pay for it?

Előbb-utóbb mindennek eljön a maga ideje. Mindennek meglesz a helye, ahogy ezeknek is.  


Felkerült a tábla


És a rajz is. 

Addig semmit sem kapunk meg, míg meg nem értünk rá, hogy a miénk legyen. Ha mégis hamarabb jön, mint ahogy kellene, úgyis elveszítjük. Vagy idővel rájövünk, hogy nem az úton vagyunk, hanem valahol mellette. 
De mikor tudja az ember,hogy az úton van? Lehet azt hiszi, rajta van, de mégsem. 

Learn, unlearn, relearn...

Instead become a painter, wound up as Picasso

Ami nálunk sosem volt, mert egy gyerekét egyedül nevelő anyának 25 évbe kerül,hogy pénze legyen és ilyet vegyen. Néha nem is tudom, hogy tudta beosztani a pénzét, a német meg angol különórákra, osztálykirándulásokra... baromságokra, ami ahhoz kell, hogy úgy nőjön fel valaki, mint akinek mindkét szülője megvan. 



Am. mi volt tegnap meg ma? Ezt vettem. :P 


Ezenkívül Múzeumok Éjszakája, hétvége, without job. :D

De lassan hétfő... De hát, menni kell tenni kell. 

Ja, am. felkerült a falra az "ereklye", meg a rajz is. 

2013. június 21., péntek

Bandages


Azt hiszed, szükséged van valakire. Elképzelsz valamit, ami kettőtök között lehetne, és emiatt még jobban úgy érzed, ő kell neked. Pedig nem. Nem lehet letagadni az érzéseket, de néha el kell engedni őket. Vagy legalább meg kell próbálni. Hogy jöhessen a sors.
Mert ha végre igazán el tudsz engedni valamit, (ami nekem két hete, szerdán történt meg egyetlen egy percre,  este hatkor, mégis, ez alatt az egyetlen perc alatt mennyi minden történt), akkor jönnek az érdekes, váratlan, "sorsszerű" dolgok. Akkor találkozol aerobicról hazafelé jövet a szomszéd fiúval a liftben (persze nem öltöztél át, kint 40 fok, izzadt vagy, fáradt, nyűgös, fáj még a hajad is). És mégis megemlíti,h.nem is tudta,h.szomszédok vagytok... :D És vigyorog, és bemutatkozik. Persze nem a smink meg a ruha teszi az embert, de akkor is. Első találkozásnak hihetetlen, de élmény... 


Am. bazimeleg van. De ez a nyár legfőbb tulajdonsága sokáigvilágosság, a szúnyogok, a citromos sör, a kis ruhák, a szandazokni, a ragtapasz eladásának hirtelen megnövekedése, és a strandolás mellett.

Nekem is lóg a nyelvem... Csak így lehet kibírni, lógó nyelvvel, párologtatva, ruha nélkül. So c'mon, melt with me. 




2013. június 20., csütörtök

Big girls don't cry... Lie

Ez a pasi irt egy rakat konyvet, nem olvastam egyiket sem, de ez pl. nagyon szép és igaz gondolat, még ha ő is idézi valakitől.


"Ez egy messzire vezető, csodaszép útravaló. Rumi, a szeretet nagy arab költője és misztikusa hagyta ránk. Mindent másképp látsz, ha szeretsz. Felragyog a szürkeség, ünnep lesz a hétköznap, nagybetűs lesz annak az embernek a neve, aki fontos neked. Másképp tekintesz a szerelmedre, a gyerekedre, a barátodra, az anyádra és apádra vagy bárkire, még a kutyádra is: észreveszed bennük a csodát. Mások nem látnak semmit, mert nem szeretik őt. A kutyád egy kellemetlen vagy veszedelmes dög a külvilág számára, a gyereked nem is olyan szép, és főleg, nem is olyan csodálatos, az anyádat csak te hívod "Édesanyámnak", az idegeneknek lehet, hogy egy ellenszenves néni - ezt üzeni az első mondat.


A második gondolat még fontosabb. Ha valakit nem szeretsz, azt nem olyannak látod, amilyen, hanem rávetíted a saját arcodat: a félelmeidet, az előítéleteidet, mindazt, amit nem kedvelsz magadban. Ha nagyravágyó vagy, gőgösnek véled, ha pénzsóvár vagy, mohó gazembernek, ha kéjsóvár vagy csábítónak, ha boldogtalan, akkor ő tett tönkre. Lényegében mindkét nézőpont: kivetítés. Egy jó ember könnyen lát jónak mindenkit. Egy rossz minden egyes társáról azt gondolja, hogy aljas.

Akiben azonban fölébredt a benne lakó Isten, mindenkiben hajlandó észrevenni, még abban is, aki ezt nem látja önmagában. Rumi a szerelem pártján áll, és azt mondja - szemben a mai lélektannal -, hogy csak a szerelmes lát igazán, de csak akkor, ha nagyon-nagyon szeret: egész testével, lelkével, értelmével."


Ez rám tökéletesen igaz. Ha szeretek valakit, teljesen máshogy látom. Bár szerintem ez mindenkire igaz.
Sok felesleges dolgon idegesítem magam. Mert (túl)érzékeny vagyok. De aki haragszik, az békél. Akit vihetnek, vigyék, aki menni akar, menjen. Míg ugy érzem, mindent megtettem, hogy maradjon és ő mégis elmegy ennek ellenére, az én lelkem nyugodt lesz.
A legtöbb ember f*szságokon vitatkozik Pl. ki hol nyomja a fogkrémet. Ki nem hajtj le a wc-ülőkét... Bullshit.

Az élet rövid. Eltelt nekem belőle 25 év, és mintha most lennék kislány.

Semmi sem a miénk. Csak kapjuk mástól. De néha pont azért nem tudjuk megtartani, mert annyira szorítjuk,hogy kicsúszik a kezünk közül. Ugy kellene tartani,mint a vizet a tenyerekben. Ha összeszorítod, kifolyik. De ha szabadon tartod, a tiéd marad.

Ajánlom figyelmetekbe ezt a blogot, amit egy pécsi református lelkész szerkeszt.

http://vagyokakivagyok.hu/?p=449

Nekem teccik. :)

Am. meg keep calm and smile, v. ilyesmi.


Legjobb kép... a nagy fotósoktól :)





2013. június 17., hétfő

Tunnel vision


Miért követjük el mindig ugyanazokat a hibákat? Mert hiszünk még dolgokban? Hiszünk abban, hogy megváltozhatnak emberek? Érzések?
De ami fáj, az ugye fáj? A kötelék... Nem is fog változni.

Néha úgy szeretnék csak úgy utazgatni. Távoli helyekre elmenni. És nem csak képzeletben, hanem valójában.
Csakhogy ezért színes papírokat kell adni más embereknek, akik neked más színes papírokat adnak, rajta repülőgép szimbólummal, vagy vonat szimbólummal. És a színes papírok beszerzése nem is olyan egyszerű. Meg hát a mai világban mindenért színes papírt kérnek, és akinek nincs olyan sok belőle, annak hamar el is fogy.
És akkor minden eltűnik. Az elme a testbe zárva marad örökre. És van, aki ezt nem bírja olyan jól,mint mások.
Tegyük fel, hogy színes papírok nélkül is megy a "minőségi helyváltoztatás". Ezt az ember a legegyszerűbb módon gyalog tudja megtenni. Ehhez segítségül használhatja a lábát, nyilván, ez viszont fárasztó. És valamiért az ember fizikai korlátaiból adódóan rövid távra lett kitalálva, már ha gyalogszerrel szeretne távolságot csökkenteni A és B pont között.

Aztán vannak a járművek. De ezek már mind színes kis papírokba kerülnek... Sajnos. Még azok is, amik amúgy utána az általunk kibocsátott erő hatására halad előre (bringa, görkori, roller).
Szóval sehogy sem jó ez. Mindenkinek csak a papírok kellenek.
Átkozott papírok...

A témát tovább boncolgatjuk a későbbiekben.


2013. június 16., vasárnap

Stop & Stare


Azért, ilyenkor jön rá az ember,hogy van néhány másik olyan ember, akiért érdemes csinálni ezt a szart... :D Mármint az életet. :)

Meg arra is rájön,h.milyen jól néz ki hátulról :P

2013. június 15., szombat

Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcod

Van ez az internet dolog ugyebár. Manapság elég fontos. Pont ma mondták a Híradóban, hogy ballonokat lőnek a levegőbe, hogy azok számára is elérhetővé váljon az internet (5 milliárd ember főleg afrikai és ázsiai területeken), akik eddig nem tudtak netezni. Manapság itt zajlik minden. Az emberi kapcsolatok le vannak sz@rva. 85 üzenet facebookon,hogy Boldog Szülinapot Judu, de az emberek fele az utcán ebből nem tudna köszönni. Aki számít,az úgyis keresni fog,aki meg nem, az nem érdemes.   

De van néhány weboldal, amire azt mondom, nagyon el tud "találni" engem. Megtalálni. És ez jó. Mint pl. ez:


"Mi az élet értelme? Hogy boldog legyek, megtaláljam a helyemet a világban, társakat találjak magam mellé, akikkel megoszthatom érzéseimet, akik szeretnek, akiket szeretek. Hogy hasznos legyek, kibontakoztathassam tehetségemet, azt a munkát végezzem, amiben a legjobb vagyok, amivel a leginkább használhatok másoknak, és kedvemet lelem benne. Hogy nyugodt legyek, legyen egy hely, ahova haza mehetek, ahol béke vesz körül, ahol megelégedetten hajthatom nyugovóra a fejem.
Mi az élet értelme? Hogy meghaljak. Meghaljak a világnak. Hogy ne éljek, ne én éljek. Mégis élet lesz bennem, az igazi élet. ... Mert csak ő az igazi élet. Ha hagyom, hogy ő lüktessen bennem, csak akkor élek igazán.
Ebben az életben nem én vagyok az első. Az ő boldogsága az én boldogságom, és az én boldogságom az Ő boldogsága. Az enyémet csak nála találom meg. Ő mutatja meg helyemet a világban, magamtól - hiába keresném -, nem találom. Ő küldi, tőle jönnek a társak, és õ munkálja a szeretetet a szívekben. Dolgozzam bár az élet bármely területén, hasznos akkor leszek, ha őt szolgálom vele. Van, hogy fel kell áldoznom a nyugalmam, a békém, hogy megértsem, a nyugalom tőle jön, békét csak nála lelek. Ha meghalok magamnak, a saját kívánságaimnak, ha többé nem én élek, ha őt magamban élni engedem, csak akkor élet az életem."

Aki tudja, miről szól, annak jó. Aki nem, az olvassa a "könyvet". Vagy a saját "könyvét". 

25. nyár első napja... A többi is jó lesz :D :)

25th Summer



My mother makes herself ready for the 25th summer. :D :)

2013. június 13., csütörtök

Too young, too dumb to realize

Már három napja üresen áll ez a bejegyzés. Elkezdtem vagy hatszor, de mindig kitöröltem. Nem tudom,miért.
Akiket megismerünk, azokat ugye az érzékszerveinkkel látjuk, és az agyunk állítja össze a képet róluk. Ezért nem lesznek se többek, se kevesebbek annál, mint aminek látni szeretnénk őket.
De...
Ha valaki szemében meglátod önmagad... Az a legszebb, és legritkább dolgok egyike. Hiányzik ez. 
Mind egyedül kezdjük és fejezzük be. Csak a köztes út változhat. Egy valaki van, aki mindig van, aki volt és aki eljön, ha itt az ideje.
Szeretném egyszer az igazi szabadságot érezni, mikor nem az van, hogy bármit megtehetsz, amit akarsz, hanem az, hogy nem kell megtenned azt, amit nem akarsz.

Fogalmam sincs, ki olvassa ezt a blogot, vagy ki miért, igazából nem is ez a lényeg. Főleg magamnak szól. Nekem kell a pozitív megerősítés. Nem tudom, miért vagyok ilyen ahhoz képest, hogy egyke vagyok. Ez valamiféle paradoxon. De mostanában mindenki szótlan. Ahelyett, hogy egyenes lenne, mindenféle bonyodalom, vagy büszkeség nélkül. Mindenki hallgat. Az ok számomra ismeretlen. Nekem ez nem megy.


Még egy nap...



2013. június 9., vasárnap

I found the good in goodbye

Volt idő,mikor azt hittem, mindent úgy tettél, ahogy helyes volt. Semmi rossz dolog, semmi hazugság, asszem akkor valahogy magamon kívül voltam, vagy nem is tudom. Szóval, mikor arra az időre gondolok, mikor majdnem szerettelek, de te megmutattad, milyen is vagy valójában, akkor csak nevetek magamon. :) 
Persze,sajnálom is magamat. De megköszönöm az Istennek,hogy elszúrtad. Hogy ismét megtapasztalhattam valami újat. És hogy túl lehetek ezen is. Jó visszatekinteni erre is. 
Az volt a baj,hogy valaha annyira akartalak, de ebből elegem van. És őszintén most már biztos,hogy nem te leszel a legjobb dolog az életemben. De remélem, neked én lehetek egyszer a legjobb dolog az életedben, amit olyan könnyen el tudtál engedni...
Azt mondom, neked is fáj, de őszintén kit érdekel? Nem érdemled meg, hogy sírjak miattad, valószínűleg ezért sem miattad jönnek a könnyek, hanem magam miatt. Még mindig hihetetlen, hogy volt olyan idő,hogy majdnem szerettelek. De Isten tudja, hogy valahol vár egy másik hely, egy másik idő, egy másik világ, egy másik élet. Szóval köszönöm neki,hogy megtaláltam a jót is a búcsúzásban.  


2013. június 7., péntek

Nothing contributes so much to tranquilize the mind as a steady purpose

- Maradjunk otthon, nézzünk tv-t. Aludjunk egymásnál. Reggelizzünk együtt. Kiránduljunk. Csak ne hívd fel! Kérlek! Magadnak teszel rosszat vele. Már a gondolat is rossz. Távolodj el, hogy máshol közeledhess. Légy egy kicsit egyedül. Tudom,hogy nehéz.

- Bizony nagyon nehéz, főleg nekem. Önző vagyok, és jár az agyam állandóan. Nem megy semmi már...

- Tudom. - mondta neki a barátja. Mikor jobban belegondolt, rájött, hogy ugyanúgy van, mint a lány. 

Ez az időszak mindenkinek erről szól. Keresd önmagad. Találd ki, mit akarsz az életben. De most rögtön. A tv, az internet, ez az egész felgyorsult világ mind azt várja tőled, hogy csináld, gyerünk, állj be a sorba. Ha nem állsz be, akkor furcsa vagy. Más. És az sosem jó,mert a más az gyanús. Pedig ez nem teljesen igaz így.
Mit érzékeltetnek mindenkivel? Hogy le van maradva valamiről màr egész fiatalon. Pedig ez sem igaz. 

A világ változik, és mi is változunk vele. A legtöbb ember nem akar mást, csak boldognak lenni, szerelmesnek lenni, látni, hogy a családja rendben van, az élete rendezett. Gondolom én, aki szintén itt osztja az észt a maga 24 évével. Semmit nem jelent. 

Illúzió. Engedd el. Vagy kapaszkodj bele 10 körömmel. Ezt érezni kell. Senki sem tudja megmondani a másiknak. Tapasztalni kell. Jót is, rosszat is. Hogy aztán értékeld ami jön. Nem olyan hülyék a mai fiatalok. Illetve nem mindegyik hülye. De mindenkinek megvan valahol a maga hülyéje. :) Így kell lennie. Különben mi értelme?

Márti dala... ha tudjátok a történetet, értitek, mire gondolok. Élni kell, amíg élni lehet. Mert élni olyan,mint repülni álmunkban...

És minden sztori vége mi is? Ahogy Sinatra is megénekelte: "This I tell ya brother, you can't have one without the other"






2013. június 6., csütörtök

Hogyha akarod, hogyha akarod,hogyha akarod...

Pápápá pápápá pápápápápá váú váú :)

Rajtam van a Hungária feeling :)

Akinek vannak tőlük meg számok, küldhetne nekem. Dánke






2013. június 5., szerda

2013. június 4., kedd

2013. június 2., vasárnap

How you gon' neglect this?

Az emberek két perc alatt elfelejtik egymást. Nem döntheti el senki, ki lép be az életébe, de azt mindenki maga dönti el, ki marad benne. Ennek ellenére, ha valaki mindent megtesz, hogy valaki benne maradjon az életében, de a másik embert ez nem érdekli, akkor hiába erőlködik az egyik. 
Az emberek hülyék, de a legnagyobb hülye én vagyok,hogy még mindig hiszek bennük. 

Még 13 nap.

Számot kell vetni az élettel, főleg, ha jön egy különös esemény. 

Am. meg...