"A másik ember vélekedésének, gondolatainak és álmainak tisztelete, együttérzés a hibáiban, és az az elv, hogy kisebb áldozatot hozunk azért, hogy neki ne kelljen nagyobb áldozatot hoznia."
Ami erősebb, mint a nyomás, hogy tökéletes légy a külvilág szemében. Jó szokás, hogy definiálni kell mindent. Meg értelmet kell adni minden napnak. Mert úgy van csak értéke. És ha nincs neki? Ha semmiről sem szólt? Ha csak eltelt? Nem termeltél értéket. Nem tettél boldoggá senkit, maximum csak azzal, hogy ma is "voltál". Mindenki kérdezi, mi volt ma? Semmi. Veled? Semmi. Akkor meg? End of story.
Onnan, ahol ti álltok, ez biztos viccesebb, mint nekem aki itt áll. Itt nem akar már átjönni a poén. Az én hibám. Mosolyognék én, ha nem lennék ennyire elkeseredett néha. Meg lennék én hú de türelmes, ha elhinném, hogy van még időm. Mert van időm, csak nem hiszem el, hogy van. Úgyhogy marad a bohóckodás. Az megy úgyis zsigerből. :D
http://www.youtube.com/watch?v=0OHX_PA25Ok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése