Isten parancsol az értelemnek, az értelem a testnek: nagyobb rend nem lehet.

Megszabadítani valakit valamitől, valakitől. Esetleg saját magától, vagy a saját negatívumaitól, rossz tulajdonságaitól. Terheit levenni a válláról. Megszabadítlak. Ez a mondat egészen mást jelent, mint az, hogy felszabadítlak. Nem valamely kívülről jövő elnyomás alól szabadít fel, hanem megszabadít terheidtől, amelyeket önnön hibádból, saját bűnösségedből eredően hordozol életedben. A bűn terhétől szabadít meg. De ahhoz, hogy megszabadíthassanak, előbb fel kell mérned, fel kell ismerned önnön megterheltségedet. Hiszen csak akkor tudsz kiáltani, miután felismerted saját megterheltségedet.Csak miután kiáltottál, miután segítséget kértél, csak azután tudja bárki is meghallani, meghallgatni a szavadat. És csak miután meghallotta kiáltásodat, tud csak segíteni. Segítség pedig nem jelent mást, mint ellenszolgáltatás nélküli, pusztán szeretetből történő cselekedetet. Segítek neked, mert nem vagy számomra idegen, mert ismerlek, és nem hagysz érintetlenül. Közöm van hozzád, szeretlek. Ezért segítek. Az utolsó mozzanat pedig a hálaadás. Meghálálom. Köszönöm. Mást nem tehetsz, de ezt meg kell tenned, mert bár nem tudod megfizetni, de megköszönni igen. Felismerni, kiáltani, meghallgatni, megszabadítani, meghálálni. Ha csak az egyik hiányzik, már nem teljes a folyamat. Legalább a felismerésig el kéne jutni, hogy továbbléphess.