Brace yourself

Eltévedt alattam az út. És olyan egyszerű tétlennek maradni. Sokkal egyszerűbb,mint felkelni, összeszedni magad, és változtatni a dolgokon. Hiszen nagyjából rendben vannak. Bár a nagyjából rendben az általában azt jelenti,hogy semmi sincs rendben egy kicsit sem. Ez most tanulás. A harmadik 7 év, vagy valami hasonló. Iszonyatos, és jó is egyszerre. Az idő pedig egyre furcsábban, telik, naponta olyan lassan, néha azt hiszem áll. De ha visszagondolok rá, máris mennyi minden történt. Vagy nem történt. Kellene egy időgép. Vagy egy agyműtét, vagy mindkettő, vagy egyik sem.

Vagy csak ez. Továbblépni. Játszani. Élni. Vagy nem.

Kell nekem vissza ez a lány. Otherwise...